A j�t�k elitjei, a n�pek, akikkel a fejleszt�k nem sp�roltak, �s mindenki
saj�t �p�t�szeti st�lust, haj�t, embert kapott. Nem csak egy n�p fogja
lel�ni azt, hogy mire k�pes ez a grafikus engine �s a fejleszt�i k�pzelet.

Spanyolok

A spanyolok megszimatolt�k az �jvil�gban l�v� arany mennyis�get.
Barcelonai conquistador-ok hatalmas l�p�sre sz�nt�k el magukat. A
kir�lyn� nev�ben haj�kat szereltek fel, �s leg�nys�get toborozva
elindultak Kolumbusz Krist�f �tvonal�n.
A spanyolok a j�t�k igazi adu�szai. P�nc�lozott gyalogosaik �s calvalry
nevezet� lovasaik ellen igen neh�z a gy�zelmet kiv�vni ny�lt terepen. A
f�v�rosuk a j�t�k egyik leger�sebb k�zpontja, innen kiindulva
gy�rthatjuk az er�s pikeman-okat �s form�ci�kba rendezhetj�k
k�ny�rtelen lovasainkat. Az arany megsz�llottjai el�ny�sebb felt�tellel
indul, mint a t�bbi n�p.
Sz�ps�ges f�v�rosuk Sevilla, ami nem a dzsungel k�zep�re �p�lt,
hanem k�zel a partokhoz. A kir�lyn�nek felaj�nlott v�ros m�lt�n viseli
az �jvil�g f�v�rosa c�met. Kiv�l� keresked�si lehet�s�get ny�jt �s a
haj�k is gyorsabban sz�ll�tanak errefel�, mint a m�sik n�ci��k�. Extra
bonuszk�nt kapunk �j egys�geket, mint p�ld�ul a Redolero-t,
l�ndzs�st �s harci kuty�t.
M�gis pik�saink lesznek a legc�lravezet�bb egys�g�nk. A mocsaras,
l�pos vid�keken k�nnyebben mozog, mint lovas t�rsaik �s form�ci�kba
gy�lve szinte �tt�rhetetlen falat tudnak l�trehozni. Olcs� �s
bonuszk�nt k�nnyen b�nik el az �p�letekkel �s a lovasokkal.
H�tr�nyuk a lass�s�g, �s a korai id�kben el�g szervezetlenek.

Angolok

A dics�s�ges Anglia kereskedelmi �rdekb�l kutatta a k�s�bbi
gyarmatait. Amerik�val is e c�lja volt, ez�rt a Mayflower-rel �rkezett
telepesek �s kicsiny kis katonas�g m�r hatalmas v�rosokat �s kisebb
er�d�tm�nyeket h�zott fel. Mindent a kir�lyn��rt �s a dics�s�ges
birodalom�rt. Azonban a kialakult szem�lyi szabads�g k�s�bb
vesz�lyeztette a mini �llamokat.
Gazdas�gi t�ren viszont az angolok az adu�szok. A telepesek
kifinomult �s gyors termel�se a miel�bbi ut�np�tl�s seg�t�je. A
telepesek azonban v�delm�kre fegyvert kaptak �s p�r lelkes ember
hely�rs�get alap�tott. Gyalogosk�nt a musk�t�sok szereztek h�rnevet,
m�g a lovass�g itt is, mint a K�z�p-Eur�p�ban, a husz�rs�g lett.
F�v�rosuk technol�gi�ja a legkiemelked�bb �s hadihaj� gy�rt�sban is
leveri minden t�rs�t a kontinensen. A Home City itt London, mely az
anyaorsz�g f�v�ros�r�l lett elnevezve. K�r�s-k�r�l majors�gokkal van
tele�p�tve, ahonnan termelhet�ek lesznek a telepesek. Er�s egys�g�k
tov�bb� az angoloknak a longbowman, vagyis a nagy ny�llal rendelkez�
�j�szok �s a Rocket nevezet� l�v�szek. M�gis az adu�szok a
musk�t�sok, akik form�ci�ba rendez�dve folyamatosan v�ltoztatj�k
soraikat. Viszont er�s sort�z�k led�nti a leger�sebb cavalry t�mad�st
is. Viszont el�g lassan mozognak �s t�ltenek �jra, �s az �gyuk ellen
v�dtelenek.

Franci�k

A csigaev�k szint�n felfedez�s hi�ny�ban indultak el az �j vil�g fel�. Az
angolokt�l megfelel� t�vols�gra uralmuk al� vont�k Kanad�t.
Kereskedelm�k az anyaorsz�ggal igen jelent�s volt, s�t az �slak�k is
v�rosokkal tark�tott�k a francia t�rs�geket.
A francia gazdas�g lassan fejl�dik, de hatalmas m�retei majd
el�ny�nkk� v�lnak. A katonahi�ny miatt a parasztok k�pess�geik a
korai harcokban igen tekint�lyes. K�s�bb kifejlesztik a leger�sebb
lovass�got a Cuirassier hadat. A franci�k er�s hagyom�nyt �polnak az
�slakosokkal szemben. Diplom�ciailag k�nnyebb vel�k sz�vets�gre
l�pni. F�v�rosuk P�rizs, ahol a Coureurs nevezet� szuper telepesek
laknak, akik nem csak a harcban, hanem f�ldm�vel�s ter�n is meg�llj�k
a hely�ket. Az adu�szaink a Cuirassier-ek lesznek, �s a kik�pzett harci
parasztok. A p�nc�los lovasok hatalmas ponti el�nnyel indulnak
csat�ban �s hossz� soraik sz�tt�rik a leger�sebb gyalogs�gi l�ncok,
b�r a pikemanok elleni gy�zelem er�sen izzadts�gszag� lesz.

Portug�lok

Ki ne ismern� Kolumbusz Krist�fot, aki el�sz�r a k�zeli szigetekre
t�vedt, ezzel m�gis azt hitte, hogy Indi�ba cs�ppent, pedig az eur�pai
n�p el�tt egy teljesen kifosztatlan, �j vil�g hevert. A portug�lok
arany�hs�g�kr�l is �hesek voltak, ez�rt f�leg a r�gi inka ter�letek
k�zel�ben telepedtek le D�l-Amerik�ban.
Amerika igazi felfedez�i, igen er�s kiv�lts�ggal indulnak a j�t�k elej�n.
K�t v�rosk�zponttal gyorsabban termelhetik a parasztokat �s ezzel
ak�rmelyik n�pet k�nnyen leel�zik, mind gazdas�g �s katonas�g ter�n
is. De ne feledkezz�nk meg a portug�lok aljas h�z�s�r�l, a k�mekr�l
sem. A Spyglass nevezet� akci�nk sor�n kider�thetj�k ellens�geink
hadi- �s gazdas�gi �llapot�t is. Er�s hadiflott�juk, gyorsan mozg�
k�nny�lovasaik ide�lisak lesznek a v�ltozatos amerikai t�jra.
Leger�sebb fegyveres�k, a lovas t�z�r a Dragoon lesz. F�v�rosuk nem
meglep�, hogy Lisszabon lesz. Bonuszk�nt kiemelni lehet a sz�ll�t�
vagonokat, melyekkel gyors �s t�k�letes kereskedelmi sz�ll�t�sokat
bonyol�thatunk le. Bonusz egys�gk�nt a Cacadore-k lesznek, kikr�l
sokat m�g nem igaz�n tudunk.
A harcok �sza, a mozg� l�szerrakt�r, a Dragoon lesz a strat�gi�k
legf�bb eszk�ze a portug�lokn�l. Er�sek �s igen er�s vesztes�get
tudnak okozni a r�juk t�r� lovass�gnak. Egyetlen h�tr�nyuk a
musk�t�sok pontos c�lz�sa. M�gis a k�nnyed poz�ci� v�lt�s offenz�v�ra
k�sztethet minket.

Hollandok

A hollandok igazi zs�ros bank�rokk�nt telep�ltek be az �j kontinensre,
ezzel rem�nyeik szerint j�l megszedve magukat. Els� v�rosuk a h�res
er�d�tm�ny, New Amsterdam volt. De j�ttek az angolok �s
megalap�tott�k New Yorkot.
A j�t�k meg nem �rtett keresked� n�pe a hollandok igen nagy
h�tr�nnyal dobj�k be magukat a foglal�sba. Limit�lt telepeseik �s
vesztes�geket szenved� gazdas�guk megfontol�sra k�szteti �ket.
Bankrendszer�k �s p�nzver�s�k m�g is egyed�l�ll�. A f�v�rosuk ez�rt
mindenn�l fontosabbnak �rzi a v�dekez�s �s a gazdas�gi r�gi�k
kihangs�lyoz�s�t. Amszterdamban �rhet�nk el minden fontos
fejleszt�st, sz�val el�g gyakran kell ide visszat�rn�nk. A v�rosban
p�nz�rt vehet�nk telepeseket, de szerencs�re a bankunk �rm�ket
visszahozza k�lts�geinket. K�l�nleges egys�geik a k�vetek, a b�k�s
megold�sok h�vei, a k�l�nleges lovas katona a gyors rajta�t�sre �s a
Fluyt egys�geink, akik szerepe m�g hom�lyba burkol�zik.
F� egys�g�nk, a hollandok adu�sza, az el�csat�roz� lesz, a Skirmisher,
mely er�teljes t�mad�saival minden gyalogost els�p�r. Er�ss�ge �s
olcs�s�ga miatt, a holland n�p kedvenc�v� teszi �ket.

N�metek

A n�metek hatalmas katonas�ggal �rkeztek e vid�kre, hogy
felkutass�k a mendemond�kb�l ismert Eldor�d�t. Mivel nem
sz�m�tottak a kontinens zord k�r�lm�nyeire �s az �slakosokra, ez�rt
igen hamar csapd�ba estek. Egyetlen meg�lhet�si lehet�s�g�k a
leteleped�s lett.
A n�metek teh�t igen sz�k�lk�dnek telepesekben, �s ez a f� kiv�lt� ok
a gazdas�guk hanyatl�s�nak. Szerencs�re a paraszti seregek �s az
Uhlan-i lovass�g megalap�totta v�rosk�zpontot. F� er�ss�g�k a j�t�k
elej�n k�rhet� zsoldosok, akik igaz p�nz�rt dolgoznak, de el�g j�
munk�t v�geznek, m�g miel�tt bek�sz�nt az igazi civiliz�ci�k kora.
F�v�rosuk Berlin, ahonnan el�rhet�v� v�lnak a telepesek vagonjai �s
az Uhlan vit�zek. Bonusz egys�gk�nt �rdemes megeml�ten�nk ism�t a
vagonokat �s a lovasokat, de a zsoldos sereg is el�ny�nkre fog v�lni.
A j�t�kunk n�met adu�szai a Dopplesoldnerek, a zsoldosok.
Bet�m�r�d�tt form�ci�ik felt�rhetetlenek a lovass�g szempontj�b�l
H�tr�nyuk a lass�s�g �s hogy igen dr�g�k. A t�bbi gyalogossal nem
igaz�n tudj�k felvenni a harcot, f�leg a l�v�szek t�mad�sai ellen.

Oroszok

�k az egyetlenek, akik nem az Atlanti-�ce�non keltek �t az �j
kontinens megh�d�t�s�ra. A Bering-szoroson kereszt�l m�r is a hideg
Alaszk�ban tal�lt�k magukat, ahol komolyan meggy�lt a bajuk az
�slakosokkal. Ez�rt az amerikaiaknak eladt�k jut�nyos �ron 1$-�rt J.
A j�t�kot sokkal t�bb nyersanyaggal kezdik, mint a t�bbiek, b�r
telepeseik sz�ma nem m�lt� az orosz n�vhez. Gazdas�guk ez�rt
kezdetben igen gyenge, a de a f�kuszba �ll�tott termel�s meghozza a
v�rva-v�rt eredm�nyeket. Az er�s orosz katon�k egyedis�g�kr�l �s
harci er�nyeikr�l h�resek. Hadi szempontb�l m�gis hatalmas er�t
tudnak mozg�s�tani.
F�v�rosuk Moszkva a folyamatos paraszttermel�sr�l �s a halomra
gy�rtott katon�kr�l h�res. K�l�nleges egys�geik a pikeman orosz
megfelel�i a Streletek lesznek, a gyorslovass�g koron�zatlan kir�lyai a
koz�kok lesznek �s a nagybirtokosi harcosok, az opricsnyikok is
szerepet kapnak a k�zelharcokban.
Az oroszok adu�szai a j�t�k leger�sebb egys�ge, a gr�n�tosok
lesznek. Minden t�mad�st k�pesek les�p�rni, legyen sz� lovas, vagy
ak�r �gy�s t�mad�sr�l. Azonban ha igen k�zel �rnek az ellens�ges
egys�gek, akkor igen nagy vesz�lyben vannak, mert gyenge v�delm�k
igen korai elhal�loz�sra k�szteti �ket. A tov�bbi l�nyeges dolgok: az
olcs�s�ga, �s az �p�letek elleni oszlopos t�mad�s.

Oszm�nok, t�r�k�k

A t�r�k�k a nagy vil�g foglal�sukban t�vedhettek az �j kontinensre �s
a r�juk jellemz� m�don, csak egyik�k maradhat ottan. A leggyeng�bb
l�ncszem is t�vozni fog�
A t�r�k�k nagy el�nye a folyamatos paraszttermel�s. �p�thet�nk
mecsetet �s t�bb sz�z civil �p�letet, ezzel tov�bb fejlesztve a
telepeseinket. Az oszm�n birodalom �zsia �s Eur�pa ut�n erre a
kontinensre is beteszi a l�b�t, �s mindent elk�vet, hogy a t�bbi
gyarmatos�t� n�pet kis�p�rje az �jvil�gb�l. El�ny�kre lesznek gyors �s
kegyetlen harcosaik.
F�v�rosunk nem meglep�, hogy Konstantin�poly lett. El�nyk�nt kapjuk
a sorozatos paraszt-el��ll�t�st, de valahogy t�bb civil�zi�s bonuszt
nem kap a muszlim n�p. K�l�nleges egys�geik az Abus Gun nevezet�
honv�d er�k, a pusk�k gyors kezel�ik a janics�rok, az igazi k�nny�
lovasok a szp�hik �s a Great Bombard nevezet� gr�n�tos er�k.
Az igazi fenyeget�st az Egri Csillagok ut�n ism�t a janics�rok fogj�k
jelenteni. Hadvonalaik meg�ll�sra k�sztetik a husz�rokat �s a
musk�t�sokat. K�zelharcban is igen kiv�l�ak, hiszen ha m�r nem d�nt
a puska, el�r�ntj�k a szably�jukat �s a n�p k�z� csapnak. Gyeng�k
azonban a k�zelharci egys�gek ellen, nincs megfelel� v�delm�k az
�j�szok ellen �s a honv�der�k ellen.

Az �slakosok

Az a n�pcsoport aki semmilyen ret�rjegyre nem volt sz�ks�ge az
utaz�shoz, ha esetleg balul �t ki. �vsz�zadokon kereszt�l �ltek
b�kess�gben egym�s k�z�tt, saj�t hagyom�nyaik �pol�s�val,
b�l�nyvad�szattal �s istentiszteletekkel t�lt�tt�k napjaikat, am�g
Kolumbusz �s t�rsai Bt. meg nem jelent az �j vil�gban.
Az eur�paiak megjelen�s�vel tanult�k meg a nyugati civiliz�lt vil�g
betegs�geit �s maguk is hader�ket alkottak. Azonban a nyugati vil�g a
szem�kben ellens�gg� v�ltozott, �gy f� c�ljuk az idegenek ki�z�se.
M�gis a b�k�s id�szakban szoros diplom�ciai kapcsolatok l�tes�ltek,
mint az angolok �s az irok�zek k�z�tti meg�llapod�sok.
F�v�rossal nem rendelkeznek, mert v�ndorl� �letm�dot folytattak. Apr�
kis telep�l�seik igen gyeng�k a nyugati civiliz�ci� t�mad�sai ellen,
ez�rt gy�zelm�k a v�ratlan t�mad�sban forgott. Leger�sebb n�p az
irok�z lesz. M�gis sokat nem tudunk m�g a vad �slakosokr�l,
egyed�lik�nt eml�thetj�k a pamut p�nc�ljukat, mellyel a kezdeti
l�v�seket kiv�dhetik. Azonban sorsuk el�bb-ut�bb beteljesedik